Élem az álmom

  … avagy, jövőre is sok ilyen vidám, tartalmas, vicces percet kívánok magunknak… 🙂  7  + 1 pici szösszenet, amolyan intim pillanatképek – mert vannak momentumok, amelyeket érdemes megőrizni… És végső soron ilyen puzzle-darabkákból állnak össze a mindennapjaink…! ... Tovább »

  Régebben lelkes egészséges életmód-párti voltam, hiszen még gyermektelen fiatal nőként elegendő időm jutott arra, hogy rendszeresen mozogjak, meditáljak, a vitaminokat nagyobb részben zöldségekkel és gyümölcsökkel vigyem be a szervezetembe, és arra is figyeltem, hogy minden nap megigyam az ajánlott minimum két liter tiszta vizet. Most már hat éve csak teregetés közben meditálok, akkor is… Tovább »

Örök téma a féltékenység kérdése… Tényleg a szerelem bizonyítéka? Vagy éppen annak a hiányát jelzi? Mit tegyünk, ha a párunk féltékeny – és még inkább akkor, ha minket kezd eluralni a zöld szemű szörny? Nem egyszerű instant megoldást kínálni, hiszen minden élet más, de nem is egészen lehetetlen, mert végülis mi emberek évszázadok óta fejlődünk, mégis… Tovább »

Kecses, bájos, csinos – női mivoltunk jellemzői, jelzői, amelyekre titkon vagy nyíltan, de mindannyian vágyunk. Talán nem mindig ez a legfontosabb, de mindenki életében eljön az a korszak, amikor igenis érezni szeretné, hogy nőiségét, nőiességét értékelik, észreveszik, sokra tartják, sőt, hogy bánni tud vele – nem fegyverként vagy éppen manipulációs eszközként, csupán egy adottságként, amely… Tovább »

Tudod, hogy mennyi 730 gramm? Mondjuk akkora, mint egy 6 hetes kiskutya… Esetleg, mint egy női táska – üresen. Gyakorlatilag még annyi sincs, mint egy házi jellegű, vasárnapig friss kenyér súlya. Persze én pontosan tudom, hogy mennyi 730 gramm: éppen akkora, mint a Kicsi volt újszülött korában. Ekkora súllyal és 32 cm-es hosszúsággal jött világra… Tovább »

Kissé nehéz volt beismerni, de most már magam is látom, hogy nagyon sokáig buborékban éltem: egy színes, sikeres, szépen fejlődő magam-világában, amely néhány éve kipukkadt, és én csak zuhantam, amíg meg nem tudtam kapaszkodni a két kezemmel és ismét el tudtam kezdeni felépíteni egy újabb világot. Ezúttal nincs buborék, most albérlet van és gyűjtés és… Tovább »

Nem egyszerű az életünk – őszintén szólva, nem is igen igyekszünk, hogy az legyen. Utazások, évente többször, kötelező és spontán családi események, születésnapok, bulik a barátokkal és kötelező jelleggel a munkahelyen, közben gyerek, hobbi, edzés, háztartás… Pörgünk az életünk őrült sebességű örvényében, azt sem tudjuk már egyik napról a másikra, hogy mikor, hol, mit ettünk,… Tovább »

Lassan elérkezik a karácsonyi hajsza ideje. Ti is érzitek már…? Christmas is coming… mint Deresben a “winter”, csak itt nem ismeretlen élőhalottak lesznek, hanem mi magunk válunk egy-két héten belül üveges szemű zombikká, akik feladatlisták, (egyelőre még nem létező) ajándékötletek, utolsó pillanatban szervezendő utazások és két kisebb mértékű ideg- és fizikai összeroppanáson innen és túl… Tovább »

Sokszor hangoztatjuk, hogy mennyire pozitívak, jókedvűek, mosolygósak vagyunk, mennyire harmonikus és kiegyensúlyozott az életünk, és milyen hepi minden. De valóban egyenlőségjelet lehet tenni az egyes jelzők és a pozitív életszemlélet közé? Egy ideje tudatosan figyelem azokat az ismerőseimet, akiknek az élete nem csak a külső mázban van rendben, hanem sok munkával, tudatosan, kitartóan építik minden… Tovább »

Az ember lánya 156 centivel, +/- 48 kilóval, mosolygós arccal és alapvetően pozitív életszemlélettel könnyen belecsúszik és még könnyebben benne is ragad a “kis helyes csaj, tudod, az a kis cuki” szerepkörébe, ami hosszú távon nem biztos, hogy annyira kifizetődő… Tiniként, persze, apád-anyád és a tanáraid egyaránt nagyon jó arcnak tartanak – végre egy kamasz,… Tovább »