Huhh, Csajok, nagy munkára vállalkoztam: kipakoltam az előszobai mindenes fiókos szekrényt. Biztos neked is van ilyened, ahol a rengeteg hasznos kacatot gyűjtöd, ragtapasztól mécsesig, csavaroktól ajándékkötözőig, szóval, minden van benne, meg még az is. Gondolhatjátok, hogy nem önszántamból veselkedtem neki ennek a herkulesi feladatnak, őszintén szólva hamarabb húznám meg Cerberos három fején egyszerre a bajszát, mint ennek nekifogjak, most is csak a kényszer vitt rá, mivel nem találtam a tartalék fogkrémet, pedig emlékeztem rá, hogy vettem, ráadásul az, hogy dobozostól szívódott fel egy pöttöm komódban, az még jobban idegesített.
Felhúzzam magam, úgy tisztességesen, és kedvenc rendrakó módszeremhez folyamodtam, amelynek receptje a következő:
– vegyél egy jó nagy, erős zsákot,
– nyisd ki a rendrakásra szánt szekrényt, fiókot stb.,
– majd dobálj ki kérdés nélkül mindent, ami 1.) fölösleg, 2.) ami lejárt, 3.) ami törött vagy szakadt, 4.) amit nem használtál az elmúlt egy évben, 5.) és a szíved mélyén tudod, hogy a következő öt évben sem fog kelleni.
Baromi jó módszer amúgy, felszabadít egy rakás helyet, ahová sok szép új holmi és kacat jöhet mostantól, ráadásul a lelked is megkönnyebbül utána – én legalábbis mindig ezt érzem, amikor a megpakolt nagy zsákot kidobom végre.
Most is ez volt a menetrend. A Kicsi persze már ismer, úgyhogy gyanakodva méregetett, hogy merre indulok a pusztulást jelző 60 literes szemeteszsákkal, és biztos, ami biztos, azért becsukta a szobája ajtaját meg a kuckójára is levonta a sokszínű sálfüggönyt, így biztosítva kincsei biztonságát.
Én közben szisztematikusan és egy robot érzékenységével álltam neki a pakolásnak és tisztításnak. A következő delikvensek végezték a zacskó mélyén:
Kész mázli, hogy most jött rám a kacatok és vackok felszámolása, mert így rögtön tudtam adni három ötletet is a Jézuskának, hogy ugyan minek is örülnék idén…! 😉
Te milyen gyakran szoktad kipakolni a kacatos-vackos fiókodat?
(Képek: pixabay.com)